Egy jó definíció ugyanannyira fontos munkaeszköz, mint a kovácsnak az üllő. A nyitott tudás definíciója (OKD) utólagosan készített zsinórmérték
minden adathozzáférési, digitalizálási vagy bármilyen nyílt szabványt alkalmazó projekt számára. A definíciót az Open Knowledge Foundation felkérésére egy tanácsadó testület tartja karban. A testület munkájában részt vesz többek között Mike Linksvayer a Creative Commons alelnöke vagy Tom Lee a Sunlight Labs vezetője. Az OKD-ről a projekt honlapján olvashatnak többet
A nyitott tudás meghatározásának magyar változatát még télen készítettük el a projekt honlapjára. Használják egészséggel, szóljanak hozzá, terjesszék!
A nyitott tudás definíciója v.1.0
Terminológia
A tudás fogalmába itt beleértjük:
a kulturális tartalmakat, ami lehet akár zene, film vagy a könyv
az adatokat, ami tudományos, történeti, földrajzi vagy egyéb adatgyűjtésből származik
kormányzati és egyéb adminisztratív információkat.
Ugyan központi jelentősségel bírnak a szoftverek a tudás szempontjából, itt mégsem érintjük ezeket. Más munkák már kimerítően foglalkoztak a szoftverekkel.
A mű kifejezéssel azon elemet vagy egységet jelöljük, amelyen keresztül a tudás megosztása megvalósul.
A összeállítás kifejezés a gyűjteménybe foglalt műveket jelöli. Természetesen egy ilyen összeállítás maga is lehet önállómű.
A licenc azt a jogosítási engedélyt jelöli, melynek feltételei szerint a mű közzé lett téve. Ahol nincs egyedi licenc, ott arra a jogi környezetre utal, ami a mű felhasználhatóságát alap esetben meghatározza (például szerzői jog).
A definíció
Egy mű akkor nyitott, ha terjesztésének módja eleget tesz a következő feltételeknek:
1. Hozzáférés
A művet egészében kell elérhetővé tenni, egyszerűen kezelhető és módosítható formátumban, nem magasabb áron, mint ami a másolat előállításának ésszerű költsége. Ideális esetben a mű az interneten keresztül díjfizetés nélkül letölthető.
Megjegyzés: Ezt hívhatjuk társadalmi nyitottságnak is, mivel nem csak a hozzáférés jogát biztosítja, de a tényleges lehetőségét is. Az egészben történő hozzáférhetővé tétel kritériuma elejét veszi a hozzáférés olyan közvetett korlátozásának, ahol – mondjuk – egy adatbázisnak csak egyes tételeihez férhetünk hozzá egyszerre.
2. Továbbterjesztés
A licenc egyetlen felet sem korlátozhat abban, hogy egyes műveket önmagukban vagy különböző forrásokat egyesítő összeállítások részeként mások számára szabadon vagy fizetés ellenében hozzáférhetővé tegyenek. A licenc nem állapíthat meg jogdíjat vagy bármilyen más díjat az ilyen értékesítéshez vagy terjesztéshez kapcsolódóan.
3. Újrahasznosítás
A licenc meg kell hogy engedje a mű módosítását, származékos művek létrehozását, és az ily módon létrejött származékos műveknek az eredetivel megegyező feltételek melletti terjesztését.
Megjegyzés: E kitétel alapján megengedhető a „virális” vagy „így-add-tovább” típusú licencek használata, amelyek egyenesen megkövetelik, hogy a származékos műveket az eredetivel azonos módon tegyék közzé.
4. Technológiai korlátozások tilalma
A művet olyan formátumban kell elérhetővé tenni, amely semmiféle technológiai korlátot nem emel a fenti felhasználások elé. Ez a nyitott dokumentum formátumok biztosításával érhető el. A nyitott dokumentum formátumok specifikációja nyilvános és ingyenesen elérhető, felhasználásuk sem fizetéshez, sem más feltételhez nem kötött.
5. Megnevezés
A licenc a felhasználás és továbbterjesztés feltételeként megkövetelheti a mű létrehozóinak és létrehozásában közreműködők neveinek feltűntetését. Ez a feltétel azonban sosem nehezítheti meg a felhasználást. Például: ha a jogosítás megköveteli a megnevezést, a műhöz csatolni kell a közreműködők neveinek listáját.
6. A mű egységének védelme
A licenc feltételként megkövetelheti, hogy a módosított mű az eredetitől eltérő nevet vagy verziószámot viseljen.
7. Alanyi diszkriminációmentesség
A licenc nem alkalmazhat semmiféle megkülönböztetést egyetlen felhasználó egyénnel vagy csoporttal szemben sem.
Megjegyzés: A tudásmegosztás hasznának maximalizálása érdekében a lehető legkülönfélébb személyekhez és csoportokhoz kell eljutnia a műveknek, hogy használják és bővítsék a nyitott tudást. Éppen ezért tiltja nyílt tudás licencelése bárkinek a kizárását. Megjegyzés: Ez az OSD 5. pontjából származik.
8. Felhasználási diszkriminációmentesség
A licenc nem korlátozhatja a felhasználás területét vagy célját. Például nem zárható ki üzleti hasznosítás, vagy senki sem zárhatja ki a mű génkutatásban való felhasználását.
Megjegyzés: Ennek a kikötésnek a legfőbb célja, hogy elkerüljük azt a jogosítási csapdát, ami a nyílt forrású tartalmak kereskedelmi hasznosítását tiltja. Szeretnénk a kereskedelmi felhasználókat is közösségünkben tudni, és nem kizárni őket. Megjegyzés: Ez az OSD 6. pontjából származik.
9. A licenc terjesztése
A műhöz kapcsolt jogok mindazokat megilletik, akikhez a mű eljut, és nem lehet a felhasználást további feltételekhez, illetve engedélyek megszerzéséhez kötni.
Megjegyzés: Ez a kikötés hivatott elejét venni az olyan indirekt korlátozásnak, mint például a titoktartási nyilatkozat megkövetelése. Megjegyzés: Ez az OSD 7. pontjából származik.
10. A jogosítás nem vonatkozhat csupán az összeállításra
A műhöz kapcsolódó jogok nem csak egy bizonyos összeállítás részeként érvényesíthetők. Ha egy művet kiveszünk egy csomagból, és azt a műhöz kapcsolódó licencnek megfelelően használjuk és terjesztjük, bárki, aki a mű felhasználója lesz az eredeti összeállítás felhasználójával azonos jogokat kell, hogy élvezzen.
Megjegyzés: Ez az OSD 8. pontjából származik.
11. A licenc nem korlátozhatja más művek terjesztését
A licenc nem tartalmazhat korlátozásokat más művekre vonatkozóan, amik a licencelt műhöz kapcsolva kerültek terjesztésre. Például, a licenc nem követelheti meg, hogy minden egyazon médiumon terjesztett mű nyitott legyen.
*Megjegyzés: A nyílt tudás terjesztőinek jogában áll egyedi döntést hozni. Megjegyzendő, hogy az „így-add-tovább” típusú licencek elfogadhatóak, mivel ez a megkötés csak akkor lép életbe, ha az egész egyetlen művé áll össze. Megjegyzés: Ez az OSD 9. pontjából származik.